Mezőgazdasági műtrágyákban használt bioszolidokban és a szennyvíziszapban található mikroműanyagokról  

A petíció benyújtója aggodalmát fejezi ki a növekvő műanyagszennyezéssel, különösen a mikro- és nanoműanyag részecskék természeti körforgásának hatásaival kapcsolatban. A petíció benyújtója két német kutatóintézet kutatásaira hivatkozik, amelyek kimutatták, hogy a szárazföldi mikroműanyag-szennyezés (az üledékekbe és a talajvízbe behatolva) pusztító, a mikroműanyagok tengeri ökorendszerekre gyakorolt és már kutatott hatásainál is súlyosabb hatást fejthetnek ki a szárazföldi ökorendszerekre. A petíció benyújtója a szárazföldi mikroműanyagok más forrásaira és hatásaira is hivatkozik, például a háztartásokból származó részecskék – többek között a szintetikus szövetek mosásával történő – vízrendszerekbe jutására.. A petíció benyújtóját különösen a vizekben található mikroműanyag-szennyezés szennyvízkezelő telepekre jutása, valamint a később trágyázási célokra használt talaj vagy szennyvízanyagok további szennyezettségének eredendő kockázata aggasztja. A petíció részletesen tárgyalja a mikroműanyagok kémiai és fizikai tulajdonságaiban a szárazföldi ökoszisztémákba való belépéskor bekövetkező változásokkal kapcsolatos előzetes tudományos következtetéseket, valamint a mikroorganizmusokra gyakorolt közvetlen hatásukat, amely az endokrin rendszer zavaraiban jelentkezhet. A petíció benyújtója említést tesz továbbá a mikroműanyagok dokumentált terjedéséről a korábban érintetlen területeken – pl. a lakatlan alpesi természetvédelmi területeken –, valamint a mikro- és nanoműanyagok élelmiszerláncban való megjelenésének hatásairól, nem csak a hal- és hústermékekben, hanem nyomokban a sóban, a cukorban és a sörben is. A petíció benyújtója arra a következtetésre jut, hogy a jelenlegi helyzetet rontja a standardizált mikroműanyag-érzékelési módszerek és az egységes megközelítés hiánya a kapcsolódó tudományos kutatásokban, az Európai Unióban és globális szinten egyaránt.