Galíciai Santa Comba ón- és volfrámbányájából származó szennyezésről 

A petíció benyújtója azt állítja, hogy a Santa Comba-i bánya, amelyet eredetileg 1942 és 1947 között odaítélt koncessziók alapján engedélyeztek, kénérclelőhelyeket aknáz ki, de jelentős mennyiségű arzenopiritot, piritot és kalkopiritot is kinyertek, ami savas lefolyást okozott, amely szennyezte a felszín alatti vizeket és a közeli folyókat. A bányát 1986-ban bezárták. A petíció benyújtója azt állítja, hogy bár a koncessziókat el kellett volna törölni és érvénytelennek kellett volna nyilvánítani, azokat 2008-ban egy új vállalat vásárolta meg, amely a jelek szerint új projektet nyújtott be a bánya helyreállítására és újbóli megnyitására. Bár jelentéseket adtak ki arról, hogy a bányára vonatkozóan környezeti hatásvizsgálatra (KHV) van szükség, a hatóságok jóváhagyták a projekteket, szembetűnően figyelmen kívül hagyva a KHV-ról (környezeti hatásvizsgálat) és a nyilvánosság részvételéről szóló uniós irányelveket. A petíció benyújtója hozzáteszi, hogy a bányászati koncessziókat a közelmúltban vásárolta meg egy ausztrál vállalat, a Rafaella Resources Limited, amely a szükséges környezetvédelmi engedélyek nélkül szándékozik ónt és volfrámot bányászni és új külszíni bányákat nyitni. Eközben egy az ügyben nem érintett svéd vállalat, az Eurobattery Minerals AB hatalmas külszíni nikkel-réz-kobalt bányát kíván létrehozni az uniós jogszabályok által védett természetes élőhelyeken. A petíció benyújtója beszámol arról, hogy a galíciai kormány rendszeresen akadályozta a Santa Comba bányára vonatkozó környezeti információkhoz való hozzáférést, megsértve ezzel az Aarhusi Egyezményt és a kapcsolódó irányelvet, hozzátéve, hogy ez az ENSZ Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottságához intézett közleményhez vezetett, amelyet jelenleg ACCC/C/2017/153. számú eljárásként vizsgálnak.